Az elmúlt években a globalizációról számos cikk jelent meg- általában negatív felhanggal. Ezek a publikációk leginkább kulturális és társadalmi vonatkozásban bírálták a jelenséget. Nem felejtkezhetünk el azonban arról, hogy ez elsősorban egy gazdasági, és nem kis részben logisztikai változás elsősorban, ami kihat az élet különböző területeire.
Évtizedek óta tartó folyamatnak köszönhetően a világ eddig zárt piacai egyre nyitottabbá válnak, mind beszerzési, mind értékesítési oldalról. Ennek köszönhetően a termelés vagy a marketing is egyre inkább nemzetközivé válik, azaz homogenizálódik. Ez megfelelő logisztikai háttér és fejlődés nélkül nem lenne lehetséges.
A termelésben a költséghatékonyság miatt gyakran szétválasztják az alkatrész- és részegység gyártást, valamint a végszerelést, továbbá egyre inkább jellemző bizonyos folyamatok kiszervezése (outsourcing), amely miatt a megfelelő nemzetközi hálózatok és a minőségi logisztikai szolgáltatás, vagyis a gyorsaság, a pontosság, a rugalmasság és a megbízhatóság elengedhetetlen manapság.
Hasonló tendencia zajlik le az elosztás területén is. A globalizáció hatására a vevői igények egységesülnek, így ugyanaz a termék eladható a világ bármely pontján. Ehhez szintén szükséges egy jól kialakított nemzetközi elosztási hálózat.
Összességében elmondható, hogy a globalizáció hatására a mennyiség, a gyakoriság és a távolság is nő, tehát folyamatosan fejlődő logisztikai rendszer nélkül a globális rendszer nem működhetne.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.